A közigazgatás fogalmi meghatározására sokféle törekvést ismerünk, valamennyi megegyezik abban, hogy a közigazgatás a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló tevékenység. Ez a fajta tevékenység a társadalom legfontosabb döntéseinek igyekszik érvényt szerezni, így erős támogatásban részesül, s a döntéseknek akár kényszerrel is érvényt lehet szerezni. Nem mellékes ezért, hogy milyen típusú szerveket célszerű felhatalmazni közérdekű igazgatás végzésére, valamint döntéshozatali joggal felruházni.
Két típusú igazgatási szervezet rendelkezik e privilégiummal: az államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek igazgatást végző egységei. Az állam igazgatást végző szervei államigazgatási tevékenységet folytatnak, az önkormányzati szervek önkormányzati igazgatást. E két szerv igazgatási tevékenységét együttesen, az ellátott feladatok azonos jellegzetességei alapján közigazgatásnak nevezzük. A közigazgatás több az államigazgatásnál, mert emellett magában foglalja az önkormányzatok igazgatási tevékenységét is.
Az államigazgatás - önkormányzati igazgatás fogalompár arra a problémára utal, amely a közösségi feladatok kettősségéből fakad, tehát abból, hogy egyes igazgatási feladatok az állam egész területén egységes, azonos eljárási és mérlegelési elvek alapján oldhatók meg. Mások ellenben csak akkor teljesíthetők az állampolgárok eltérő igényeinek megfelelően, ha a települési földrajzi, szakmai, néprajzi, nyelvi, kulturális stb. különbsége kifejezésére lehetőség nyílik. Az egység az igazgatási munka és szervezet felépítésének centralizációját, a különbség szempontjai pedig a decentralizáció érvényesülését kívánják meg. A centralizáció minden igazgatási feladatot az állam központi szerveihez csoportosít; a decentralizáció a feladatok meghatározott részét a helyi választott szervek kompetenciájába utalja.
A közigazgatás szervezeti szempontból gyűjtőfogalom, amely az államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerek összessége. Az államigazgatás a központi (kormányzati és nem kormányzati) szerveket és az államigazgatás helyi-területi szerveit, a dekoncentrált szerveket foglalja magába.
A központi államigazgatási szervek egyrészt a kormány és a köré csoportosuló, neki alárendelt szervek: kormányzati segédszervek, pl: Miniszterelnöki Hivatal, kormánybizottságok, kabinetek; minisztériumok; országos hatáskörű szervek, pl: Központi Statisztikai Hivatal, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal; központi hivatalok, pl: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Központi államigazgatási szervek közé tartoznak másrészt a kvázi autonóm, vagy autonóm nem kormányzati szervek (non-governmental szervek) pl: Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), Gazdasági Versenyhivatal.
Impresszum
