A Magyar Tenger! Pálóczi Horváth Ádám volt az, aki elsőként nevezte így a Balatont. Talán nem érdemtelenül. A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava. Területét általában 600 négyzetkilométerben jelölik meg. Ha egészen pontos, tudományos adatot kívánnánk megadni, akkor figyelembe kellene venni a különböző vízállásokat is: alacsonynál 595, magasnál 610 négyzetkilométer a területe. Hossza 78 kilométer. Az átlagos szélessége 7,5 és 8 kilométer között változik. A legnagyobb szélességet – 14 km – a déli part és Balatonfűzfő között mérhetjük, míg a legkisebbet – 1,5 km – Tihany és Szántód között. A Balaton sekélyvizűnek számít: az átlagos vízmélység 2-3 méter, de az úgynevezett Tihanyi-kútnál eléri a 12 métert.
A Balaton vize lényegesen eltér a többi európai tóétól. A legegyszerűbb megfogalmazással élve: higított ásványvíz. Gazdag szulfátokban, alkáli-födémes. Orvosi vélemények szerint a benne lévő magnézium és kálcium miatt nyugtatólag hat az idegrendszerre. A víz az északi partnál gyorsan, a délinél lassabban mélyül.
Északon a vulkanikus eredetű hegyek, délen a Somogyi-dombság, nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőfölddel érintkező Kenesei-magaspart határolja.
A Balaton és környékének évi átlagos középhőmérséklete 10-11 Celsius fok. Legmelegebb hónapja a július: a tó nyugati térségében ilyenkor átlag 20,7, a keleti oldalán pedig 20,8 fokot mérhetnek. Az eltérés abból adódik, hogy a nyugati rész éghajlatát az óceáni, a keletiét pedig inkább a kontinentális hatás határozza meg. A napsütéses órák száma júliusban eléri 280–290-et. Augusztusban már csökken, szeptemberben pedig csak 180 óra körül van. A tó tükre visszaveri a napfényt, ezért a környék ideális gyümölcs és szőlő termesztésére. Télen a Balaton is befagy, mint a legtöbb édesvizű tó és folyó, ha a víz hőmérséklete tartósan O fok. A megfigyelések szerint általában január és február közepe között borítja jégpáncél. A 10 centiméteres jég kiválóan alkalmas a téli sportokra, noha a „havas szezonnak” a turisztikai feltételei még nem adottak. Ha ennél vastagabb a jégpáncél, már megkívánja a lékvágást, hogy a halak friss levegőhöz juthassanak. A hosszú hideg idő hatására a jégpáncél összehúzódik, ekkor a jég hízásáról beszélnek. Amikor enyhül az idő, a hízott jég torlódik, s létrejönnek túrolások. Nyomukban keskeny víznyílások keletkeznek, amit rianásnak neveznek. Erről Jókai Mór is részletesen és színesen ír az Aranyember című regényében.
A Balaton és környéke tele van talányokkal. Vita még ma is, hogy honnan ered a neve. Kétszáz évvel ezelőtt Vályi András a Magyarország leírása című munkájában írja: „Nevezetének eredetében meg nem egyeznek a tudósok, sokan magyar eredetűnek állítják, mások ellenben rátz vagy tót szónak... A tatárok is Balatonnak nevezték... A híres magyar történetek írója, Turótzi János Palatinus tónak nevezi.” A legelfogadottabb vélemény szerint a mocsár, sekély tó jelentésű szláv blato, vagy blatn szóból eredeteztethető a Balaton neve. A néveredetnél is nagyobb talány a Balaton keletkezése. Többféle elmélettel is lehet találkozni. Ezeket a teljesség szándékával a legérthetőbben a kaposvári Munkácsy Gimnázium néhai igazgatója, Lóczy István foglalta össze. Hívjuk segítségül ezúttal is őt! „Lóczy Lajos a Balaton kialakulásának idejét a pliocén végére, a pleisztocén elejére tette. Szerinte a tó 5-600 ezer éves. A tó medencéje süllyedéssel keletkezett úgy, hogy először bezökkent az egymástól függetlenül létező négy árok. Közöttük alacsony hátak húzódtak választóvonalként. Ezek elmosása után lett egységes a Balaton medencéje. Cholnoky Jenő véleménye a tó korát illetően azonos Lóczy Lajos felfogásával, de keletkezését más tényezők szerepének tulajdonítja. Szerinte a hosszanti partvonalak és a közelükben húzódó törés mentén történt a süllyedés, és a tómedence kialakításában a szél munkájának (defláció) nagyon fontos szerepe volt. Bulla Béla a Balaton kialakulását a riss-würm utolsó interglaciális idejére – kb. 150 ezer év – teszi, ami az említettektől eltérően jóval fiatalabb kort jelez. Ezt a megállapítást támasztja alá Kéz Andor kutatása is. Bulla Béla szerint a Balaton medencéje a törésvonalak mentén, többszörös bezökkenéssel alakult ki. Zólyomi Bálint virágporelemzésének eredményeként a Balaton keletkezését a würm időszak végére teszi, amely hozzávetőlegesem 20-30 ezer évvel ezelőtt mehetett végbe. Dümeghy József szerint a tó medencéje a földtörténet jelenkorában keletkezett. A fiatal süllyedék 15 ezer éves lehet. A legújabb kutatások, elemzések eredményei - Marosi Sándor és Szilárd Jenő kutatásai - szerint a Balaton medencéje több fázisban keletkezett, poligenetikus, időben és térben változónak tekinthető. Ők a vízzel borított medence kialakulását 25 ezer évvel ezelőttre teszik.”
Impresszum
